Viszockij afféle népi hősnek, legkisebb fiúnak, szólimondó fenegyereknek számított az oroszok szemében: megtestesítette mintegy a kötetlenségnek, a semmitől béklyózott, rettenthetetlen szabadságnak azt a kamaszkori szertelenségét, robbanékonyságát, szilaj örömét, amelyet az oroszok – hol kárhoztatva, hol dicsőítve – legsajátabb lelkiállapotuknak tekintenek

Tudod, hogy nincs bocsánat – József Attila versei/ Az akasztottak balladája – Francois Villon versei/ Ballada a senki fiáról – Faludy György versei/ Amerikai ima – Jim Morrison versei és dalai/Adjatok a kutyáknak húst! – Vlagyimir Viszockij dalai és versei