Leírás
Éjjeli szállás.
Rám setétedett egy nyirségi kis faluban.
Szegény legény voltam, vándor diák, népköltési gyűjtést csináltam a Kisfaludy-Társaságnak; gyalogszerrel utaztam, kocsmákban, papoknál, tanitóknál, parasztoknál háltam. Ez a kis nyirségi falu rossz hely volt, a nép oláhból magyarrá lett, de megmaradt benne valami kellemetlen, vad, gyanakodó észjárás és nem látott szivesen még a tanitó sem. Már nem nemzetiségi, csak emberi összeférhetetlenség volt köztünk.
Resteltem az oláhtanitót egy szóval is kérni, akivel, jellemző, azon idegenedtünk el, hogy ő nagyobb 48-as volt nálam, s mivel eleresztett, sötét este kinn maradtam az utcán harapós kutyák és idegen nézésü emberek közt, szállás nélkül.
