Leírás
Hat hónappal azután, hogy Robert Falcon Scott négy társával együtt odaveszett az Antarktiszon, egy orosz navigációs tiszt, VALERIAN ALBANOV még az övénél is veszélyesebb útra vállalkozott. Hajója, a Szent Anna új vadászterületek felfedezésére indult az északi sarkkörön túlra, csakhogy belefagyott az alattomos Kara-tenger vizébe.
Huszonöt férfi és egy nő közel másfél éven át rettenetes megpróbáltatásokat és veszélyeket állt ki, miközben hajójuk magatehetetlenül sodródott észak felé. Albanovnak meggyőződése volt, hogy a Szent Anna sohasem szabadul ki a jég fogságából, ezért 1914 januárjában tizenhárom társával elhagyta a hajót; hogy gyalog jusson el a Ferenc József-földre. Egyedüli segédeszköze egy kétségbeejtően hiányos térkép volt, mégis sikerült átvezetnie csapatát a jeges pusztaságon. A közel 400 kilométeres úton szakadatlan veszélyek leselkedtek rájuk, éhezés, betegség, hóvakság és nézeteltérések csorbították erejüket. Valóságos csoda, hogy akadt, aki túlélte a vándorlást. Szintén csodával határos, hogy a kilencven napos menetelés alatt Albanov mindvégig naplót vezetett, majd később olyan krónikát írt belőle, amelyet Davis Roberts így jellemzett: „szűkszavú, feszesen megkomponált alkotás, akár egy krimi.