Leírás
Keresztury Dezső írta Arany Jánosról: „Az irodalom ihletett okosságának, éber fegyelmezettségének szükségességét, a költő társadalmi felelősségét nála határozottabban alig valósította meg valaki az ő férfikora idején. Az emberben az erkölcsi egyéniséget tartotta legnagyobbra: vágy és közösségi kötelesség feloldhatatlan egységét. A tiszta ábrázolásra törekedett: szerves növekedés és átgondolt terv, érzelmi megindultság és fegyelmezőízlés, az anyagban nyugvó lehetőségek és a nagy hagyománytól megszabott korlátok egyensúlyára. Költőeszménye a művész-mester volt, aki nemcsak sugallatait, de műveltségét is beleviszi alkotásaiba, s ha teremt, nem önmagát akarja főként megmutatni, hanem a valóságot keresi, hogy égi mását hitelesen foghassa formába, aki nemcsak újat mond, de a régit is őrzi.”
