$ 20.00
ezen kiadványt a Badiny Jós Ferenc művei iránt érdeklődő, adott esetben az Árpád Apánk istenes honfoglalóitól a pogánynak titulált, de semmiféle pogányságot nem rejtő ősi szokásokig informálódni kívánó, valamint a témával kapcsolatban megannyi érdekességről ismereteket szerezni akaró olvasóink figyelmébe ajánljuk.
1 készleten
A Szerző Ünnepi Beszéde az 1986 évi Árpád-Napon, Torontoban
BADINY JÓS FERENC (Gács, 1909. április 3. – 2007. március 10.) vitatott munkásságú autodidakta történetíró nyelvész és sumerológus egyszemélyben, és vallásalapító. A sumer-magyar nyelvrokonság (nyelvazonosság) és Jézus pártus származásának a hirdetője.
Talán nem becsüljük túl a földrajzi tényezőknek a történetben vitt szerepét, ha rámutatunk arra a feltűnő egyezésre, mely Eurázsia északi, középső és déli részeinek táji alkata és a tájakon kibontakozó emberi kultúrák között világosan megmutatkozik.
Bíró Lajos 1961-ben született Debrecenben, apai ágon székely eredetű családból. 1976 óta rendszeresen ír, 1984 óta foglalkozik a magyar őstörténet, a nyelvünkbe rejtett bölcsesség és a magyar ősvallás kutatásával. A ‘90-es évek elejétől jelentek meg először kisebb írásai hetilapokban, folyóiratokban (Vándor, Napkelet, Demokrata, Ősi Gyökér)
Az Arvisura egy sámán-hagyomány, amely tanító célzatú, látomásos, történelmi-jellegű elbeszélések gyűjteménye. Az Arvisura jelentése „igazszólás”, azaz a valóság, az igazság minden határon túli keresése az elképzeléseken, ideákon túl. Az Arvisurák többszörösen bizonyíthatóan az őseredeti regös-hagyománynak megfelelően sámáni révült, vagyis módosult tudatállapotú mediátori módon íródtak és legfőbb céljuk magasszintű életszervezési tapasztalatok átadása, rögzítése.
így élt ezelőtt ezer évvel a magyar pásztorember, a kétkezi munkás, a földmíves, íme, ilyen volt a család élete, lakása, munkája, étkezése, földje s állatállománya, s íme, ilyen volt halála és a mindenségről alkotott hite …