Leírás
Valóban más vagyok. Nemcsak mondom magamról. És nem abban az értelemben vagyok más, hogy – mondjuk – magyar vagyok, keresztény vagyok, alacsony vagyok, vagy szőke vagyok (lassan inkább ősz), zeneszerző vagyok. Vagy hogy sok mindenben mást gondolok a magyarság múltjáról és lehetséges jövőjéről, mint honfitársaim többsége (inkább úgy mondom, látható és hallható többsége). Ilyen szempontból tökéletesen illeszkedünk egymással, én és a másság apostolai. Természetes, hogy ők mások, hiszen én is alapvetően más vagyok, mint ők. Erre mondom, hogy a „másság” nézőpont kérdése. Ha valamit-valakit a másik oldalról nézek, akkor az illető dolog, vagy személy természetesen más. Ha azonosról, akkor viszont nem más, hanem hasonló. Számomra mindebből egyetlen dolog az érdekes, hogy a másságkultuszra épített filozófia úgy baromság, ahogy van. Két másság között mi a különbség? Van különbség? Igen van, persze. A baj nem is itt kezdődik. Hanem ott, amikor valaki azt is meg akarja határozni, hogy ő a jó „más”, te viszont a rossz „más” vagy.