Leírás
(Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1992. május 18-1993. január 15.) + Tanulmányok Erzsébetről
$ 15.00
(Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1992. május 18-1993. január 15.) + Tanulmányok Erzsébetről
1 készleten
(Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1992. május 18-1993. január 15.) + Tanulmányok Erzsébetről
KASTÉLY-sorozat
Bán Mór nagyszabású, új történelmi regényeposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, mely egy nemmindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad. Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez az sorozat. Az aktuális főszereplők egy része – a kastély mindenkori urai – korról korra, néha napról napra változnak: Windischgrätz, Kossuth kormányzó, egy belga bank, Sisi, a magyarok szeretett királynéja, férje, Ferenc József, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kun Béla harácsoló vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, Horthy admirális és családja, a Wehrmacht és a szovjet hadsereg tisztjei.
Ám ahogy az urak jönnek-mennek, úgy marad állandó a kastély személyzete. Ők testesítik meg a magyarság 19-20. századi történetét. Eposzunk valódi főhőse azonban mégis egyetlen ember: Monostory Dénes főkomornyik, aki egész életét a kastély falai közt élte le. Sok mindent látott, sok mindent megtapasztalt. Egy egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg e sorozat lapjain, s mi megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét.
E kötetben Niederhauser Emil írta meg Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége ellen 1898-ban elkövetett merénylet drámáját és annak hátterét. A gyilkosság abban a Genfben történt, amely a múlt század végén a nemzetközi anarchizmus központja volt, s így az események leírás kapcsán betekintést nyerhetünk a korabeli anarchista mozgalmak működésébe is.
„…Az itt következő munkában azon voltam, hogy kizárólag hiteles, mindeddig közzé nem tett anyag alapján képet adjak egy asszonyról, akiről egyik udvarhölgye, Fürstenberg grófnő, egy ízben a következőket mondotta:”Hogy milyen volt a valóságban, hogy mi volt rajta olyan vonzó és elbűvölő, ezt sem véső, sem ecset nem képes visszaidézni.”
Harcolt a török ellen, a felvidéken Thököly kurucai ellen, majd a spanyol örökösödési háború színterein, ahol francia fogságba is esett. Kiszabadulása és szerencsés hazatérése után a Rákóczi-szabadságharc ellen küzdött nyugállományba helyezéséig. Ekkor írt naplója becses dokumentuma a korabeli katonai életformának és mentalitásnak.
