Leírás
(Osztrák Kultúra Múzeuma 1991) kiállítás katalógus, történele, képek, írások
$ 43.00
(Osztrák Kultúra Múzeuma 1991) kiállítás katalógus, történele, képek, írások
1 készleten
(Osztrák Kultúra Múzeuma 1991) kiállítás katalógus, történele, képek, írások
KASTÉLY-sorozat
Bán Mór nagyszabású, új történelmi regényeposza a gödöllői királyi kastély száz esztendejének krónikája, mely egy nemmindennapi családregény is egyben. A kastély urai az évtizedek alatt jönnek-mennek, ám a személyzet ugyanaz marad. Apáról fiúra, anyáról leányra szállnak a feladatkörök: az inasok, szobalányok, kertészek, szakácsok és uradalmi tisztek nagy, közös családregénye ez az sorozat. Az aktuális főszereplők egy része – a kastély mindenkori urai – korról korra, néha napról napra változnak: Windischgrätz, Kossuth kormányzó, egy belga bank, Sisi, a magyarok szeretett királynéja, férje, Ferenc József, IV. Károly, az utolsó magyar király, Kun Béla harácsoló vöröskatonái, a megszálló román hadsereg tábornokai, Horthy admirális és családja, a Wehrmacht és a szovjet hadsereg tisztjei.
Ám ahogy az urak jönnek-mennek, úgy marad állandó a kastély személyzete. Ők testesítik meg a magyarság 19-20. századi történetét. Eposzunk valódi főhőse azonban mégis egyetlen ember: Monostory Dénes főkomornyik, aki egész életét a kastély falai közt élte le. Sok mindent látott, sok mindent megtapasztalt. Egy egész évszázadra nyúló élete, szerelmei, küzdelmei elevenednek meg e sorozat lapjain, s mi megismerhetjük Gödöllő urainak és szolgáinak valósághű, megrendítő történetét.
E kötetben Niederhauser Emil írta meg Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége ellen 1898-ban elkövetett merénylet drámáját és annak hátterét. A gyilkosság abban a Genfben történt, amely a múlt század végén a nemzetközi anarchizmus központja volt, s így az események leírás kapcsán betekintést nyerhetünk a korabeli anarchista mozgalmak működésébe is.
A nemzetiségi kérdés a széthulló Monarchia romjain, az első világháború végső hónapjaiban. ”Hadd lássa majdan az utókor, hogy az általános nacionalista megkergülés közepette is volt Magyarországon olyan közvélemény, mely képes volt megbecsülni, sőt szeretni mai ellenségeinket is.”
