Leírás
Első ízben a törökség hangoztatta, a XV. században és később is, a török-magyar rokonságot. De vannak adataink arra nézve is, hogy a tatárok azon címen kértek volna szabad átvonulást Magyarországon, hogy a magyarok a tatárok rokonai és, mint ilyenek, tulajdonképpen kötelesek lennének a győzelmesen előrenyomuló tatársághoz csatlakozni a Nyugat ellen. Történt arról is említés, hogy a Muhi melletti csata előtt a tatárok rovásírásos üzenetet küldtek a magyar táborba, de azt már magyarjaink elolvasni nem tudták…
Annyi bizonyos, hogy Ogotáj nagy kán 1241-ben vezéreit hadparancsban a német-római császárság megsemmisítésére utasította, nem pedig Magyarország megsemmisítésére! Ennek értelmében Batu kán követeket küldött IV. Béla királyunkhoz és a Nyugat ellen indítandó hadjáratában szövetséget ajánlott fel neki. (29.o.)
… a független magyar királyság nem a fegyverek döntésén, hanem Nyugat árulásán, nem 1526-ban, hanem 1538-ban azon a tényen bukott el, hogy a szultán, 12 évi várakozás után, úgy látta, hogy Magyarország soha sem lesz megbízható szövetségese. De még akkor sem támadta meg Magyarországot, hanem csak 1547-ben, amikor látta, hogy Magyarország inkább húzott a Nyugathoz, mint véreihez. (154.o.)
A magyar nyelvet „diplomáciai nyelvként használták vagy 200 éven át a magas portán; a török kormány magyar nyelven levelezett nemcsak a bécsi udvarral, hanem a Vatikánnal is!”(27.o.)
