Múzsák és mesterek – Párbeszéd művészekkel

Talán édesapám elfáradt földműveskeze vezeti a tollam, tőle örököltem mesélő kedvemet, szókincsemet. Édesanyámtól jó emlékezetemet és érzékenységemet. Úgy szeretem az emberi szót, mint a madarak énekét. Szeretek írni, mert megkönnyülök tőle, mint a fájdalom a sírástól. Szeretek emlékezni, képzelődni – mesterségem a színészet.

Gesztesi megdöbbentő őszinteséggel mesél vad korszakáról, a végeérhetetlen csajozásokról, az öltözőszagú balett táncosokról, ételről, italról, barátokról, ellenségekről, sikerről és kudarcról egyaránt. Szó lesz még színházról, eszement filmtervekről, átverésekről, szerelmekről, szakításokról, házasságokról és válásokról.