Leírás
„Kiskoromban a kedvenc rejtekhelyem a kert végi két ribizlibokor volt. Rajzolgattam a puha, forró homokba, csipegettem a bokrokról a – néha még savanyú – bogyókat. Előttem körtefa, mögöttem diófa, körülöttem apró gyümölcsök csüngtek fürtökben. Titkos kis szeglet, ott álmodoztam, mi lesz majd, ha nagy leszek.
Nagy lettem, s most írtam egy könyvet is, a bokroktól idáig. Arra gondoltam, ha már szavakkal megtettem ezt az utat, akkor hangokkal is bejárnám a belső tájaimat.
Meghallgattam, milyen dalokat csináltam az utóbbi tizenöt évben. A frissen felvett dalok mellett előkerültek régi koncertfelvételek, zenekari albumok, és mind a szólólemezek. Egy-egy hangnál néha úgy izgultam magamért, mint anya a kisgyerekéért.
Válogattam néhányat ezekből a zenékből, az alapján, hogy melyik dalnál rezgett legjobban a fülem és a szívem.
Mint a ribizlibokrok alatt megálmodott felnőttkor, olyan az én énekléstől rezgő életem. Mesés és gazdag. És talán a kincsek legjavát még csak ezután fedezem fel…” – Palya Bea
