Leírás
A Táguló múlt egy erős karakterű, roppant indulatú dédanya, néhány tizenkilencedik századi, jókaisan romantikus ős, A család hívó szava pedig egy kalandos sorsú, sokat próbált nagybácsi élettörténete. Különös, rendkívüli, de korszakot jellemző regényhősök, történetileg hiteles atmoszférában. A harmadik kisregény, A könyvtár kifejezetten önéletrajz, s az önéletrajzból is az eszmélkedő fiatalember filozófiai, világnézeti útkeresését elemzi. Akár családi krónikát, akár életrajzot ír Grandpierre, mindig a kívülálló regényíró távolságtartásával szemléli rokonai alakjait vagy önmagát, és a sorsuk vagy saját sorsa is csak addig foglalkoztatja, amíg alkalmasak arra, hogy regénycselekménnyé, hogy alakjai regényhősökké váljanak. És bármiről is ír, világháborúról, a kistisztviselő-réteg beteges cselekvésképtelenségéről, az álszemérmes, hazug polgárerkölcsről vagy egyes filozófusok nagyképűségéről, mindig ironikus, szellemes, lényegbelátó elemzés jellemzi.
