Leírás
A szülőhazánktól a közbeeső őshazánkon át a beérkezésig a Kárpát-medencébe. Kettős népnevünk – a magyar és hungár – eredete, ősisége és értelme
$ 10.00
A szülőhazánktól a közbeeső őshazánkon át a beérkezésig a Kárpát-medencébe. Kettős népnevünk – a magyar és hungár – eredete, ősisége és értelme
5 készleten
A szülőhazánktól a közbeeső őshazánkon át a beérkezésig a Kárpát-medencébe. Kettős népnevünk – a magyar és hungár – eredete, ősisége és értelme
Bíró Lajos 1961-ben született Debrecenben, apai ágon székely eredetű családból. 1976 óta rendszeresen ír, 1984 óta foglalkozik a magyar őstörténet, a nyelvünkbe rejtett bölcsesség és a magyar ősvallás kutatásával. A ‘90-es évek elejétől jelentek meg először kisebb írásai hetilapokban, folyóiratokban (Vándor, Napkelet, Demokrata, Ősi Gyökér)
Az Arvisura egy sámán-hagyomány, amely tanító célzatú, látomásos, történelmi-jellegű elbeszélések gyűjteménye. Az Arvisura jelentése „igazszólás”, azaz a valóság, az igazság minden határon túli keresése az elképzeléseken, ideákon túl. Az Arvisurák többszörösen bizonyíthatóan az őseredeti regös-hagyománynak megfelelően sámáni révült, vagyis módosult tudatállapotú mediátori módon íródtak és legfőbb céljuk magasszintű életszervezési tapasztalatok átadása, rögzítése.
Dolgozatomban megkísérlem ÁRPÁD és HANNIBÁL teljesítményeit ugy összehasonlítani, hogy abból a legnagyobb magyar hadvezér, honegyesitő Nagy Fejedelmünk élet-munkája kellő megvilágításba kerüljön.
A magyar nemzetségek című tanulmányában bemutatja a 108 nemzetséget és a 72 vár ispánságot és az azok között fennálló kapcsolatot. Az Árpád-kori személyneveink tanulmánya a régi oklevelek alapján összegyűjti és bemutatja azokat a személy- illetve családneveket, amelyek még korunkban is megjelennek és őrzik történelmünk dicső korszakait.