A könyv arról a korról, nemesi generációról szól, amely az 1820-as évektől vívta harcát Magyarország polgári átalakulásáért, szellemi és anyagi felvilágosodásáért.

(moszkvai naplójegyzetek 1935-1937)

Bethlen Gábor és Zsuzsánna szenvedélyes élete

(egy kötetben)

Móricz Zsigmond Erdély trilógiája – Tündérkert, A nagy fejedelem, A nap árnyéka – 1934 karácsonyán jelent meg, de az írót már az I. világháború előestéjén foglalkoztatta a fejedelem Bethlen Gábor nagyságos alakja: „Bethlen Gáborban látom a letűnt századok egyik legnagyobb magyarját, legmagyarabb nagyságát.” (1913. február 7.)

Már az 1922-ben megjelent első kötetnek – az üstökösként feltűnő, hullócsillagként semmibe zuhanó Báthori Gábor fejedelem 1608–1613 közötti uralkodásának krónikája – Bethlen Gábor a főhőse. Báthori Gábor álmodni tud a tündérkert Erdély boldog aranykoráról, Bethlen Gábor meg akarja és meg tudja teremteni a tündérkert Erdélyt. Báthori Gábor álmodik, Bethlen Gábor cselekszik. Felfedi a cselekedni tudás titkát Báthorinak, de az álmodozó nem hallja. Mert álmodni akar, nem cselekedni.