A beszélő köntöst 1889-ben írta, A gavallérok 1897-es írása.
A beszélő köntös a romantikus Mikszáth műve. Először Jókai lapjában, a Nemzetben jelent meg, folytatásokban. Témáját a történelmi múltból merítette: Vahot Imre emlékezik meg a csodálatos kaftányról egy tanulmányában.
A Gavallérok, az illúziókból kiábránduló Mikszáth alkotása. Először szintén folytatásokban jelent meg, a Pesti Hírlapban. A lecsúszott birtokos nemesség, a hivatalba szorult dzsentri szellemes rajzát adja az író.
A korszak legnagyobb gondolkodóinak és művészeinek otthont adó Itália azonban a kíméletlen politikai játszmák, a véres leszámolások és az orgyilkosságok földje. Amikor a kényes tárgyalások kellős közepén lévő Sforza kastélyának kertjében egy holttestet találnak, a régens híres pártfogoltjához, Leonardo da Vincihez fordul.