Leírás
A náci holokausztról rendelkezésünkre álló tudás a mai napig hézagos-például nem tudjuk, hogy Hitler mikor és miért kezdte el népirtó terveinek kivitelezését-, de az alapvető tényeket komoly történészek nem vitatják.
$ 22.95
A náci holokausztról rendelkezésünkre álló tudás a mai napig hézagos-például nem tudjuk, hogy Hitler mikor és miért kezdte el népirtó terveinek kivitelezését-, de az alapvető tényeket komoly történészek nem vitatják.
1 készleten
A náci holokausztról rendelkezésünkre álló tudás a mai napig hézagos-például nem tudjuk, hogy Hitler mikor és miért kezdte el népirtó terveinek kivitelezését-, de az alapvető tényeket komoly történészek nem vitatják.
A ravensbrücki gyűjtőtáborban tudtam meg fogolytársaimtól, hogy férjemet, Juliusz Fucsikot a nemzetiszocilaista bíróság 1943 augusztus 25-én Berlinben halálra ítélte. Megtudtam, hogy férjem a pankráci fogházban feljegyzéseket készített. A különböző embereknél elrejtett lapokat összeállítottam és most, Juliusz Fucsík utolsó műveként, átadom neked, olvasó.
A négymotorosok sok száz csőből minket lőnek. Én ragadok Bob gépéhez, de mást nem látok. Lehetséges, hogy csak ketten maradtunk? Gondolkozni nincs idő.- Bob gépének orra villog, én is nyomom a billentyűket. A mélységben lépcsőzött hatalmas repülőtestek között rohanunk. Hirtelen szörnyű látvány: egy Liberatort az orrunk előtt talál el egy 88 mm-es ágyúlövedék, az egész bal szárny, rajta a két motorral, lerobban a törzsről, és már lángol minden…
1960 május 23-ikán, a Kneszet ülésén Gurion miniszterelnök a következő bejelentést tette: ”…az izráeli biztonsági szolgálat nemrég a nagy náci bűnözők egyikének, Adolf Eichmann-nak nyomára bukkant, aki más nácikkal együtt felelős azért, amit ők ”a zsidókérdés végleges megoldása” néven emlegettek, illetve – a hatmillió európai zsidó kiirtásáért.
Az „Eltaszítva a Hazától” című ezen kiadványt azok iránt a visszaemlékezők iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik „fiatalon – jórészt leventeként – fogságba esve megjárták a Szovjetunió hadifogoly táborait. Ezek a visszaemlékezések – az oral history részeként – az emberközeli történetírás mellőzhetetlen forrásai.”
