Leírás
1194. Szentföld, Jeruzsálem. Bár a Szent Várost még mindig az arab Szaladin (Salah al-Din) hadvezér által vezetett muszlimok bitorolják, a templomos lovagok szilárdan megvetették lábukat a Szentföldön.
$ 10.00
1194. Szentföld, Jeruzsálem. Bár a Szent Várost még mindig az arab Szaladin (Salah al-Din) hadvezér által vezetett muszlimok bitorolják, a templomos lovagok szilárdan megvetették lábukat a Szentföldön.
1 készleten
1194. Szentföld, Jeruzsálem. Bár a Szent Várost még mindig az arab Szaladin (Salah al-Din) hadvezér által vezetett muszlimok bitorolják, a templomos lovagok szilárdan megvetették lábukat a Szentföldön.
Remek trükköt választott az író a főként anekdotákból, népmesékből ismert – s minthogy mesésen, tehát idealizáltan félre is ismert – nagy király személyiségének, kormányzási módszerének bemutatására. A trükk lényege: nem a királyról ír, hanem két főhős életébe beleszőve, mintegy epizódszerepre korlátozva jeleníti meg, s csak a kötet végén válik mindent elrendező, isteni tekintéllyé.
A fordulatos cselekménybonyolítással megírt regény szórakoztat, izgalomban tart, és közben – szinte észrevétlenül – számtalan új ismerettel gazdagítja a reneszánsz korról alkotott képünket.
A magyar seregnek semmi esélye nem volt a török haderővel szemben. Kinek hozta a legnagyobb hasznot a mohácsi vereség? A töröknek? Nem! Hát akkor kinek? Egyértelműen a Nyugatnak és a kor nyugati nagyhatalmának, a Habsburg Birodalomnak! A könyv mindezt világosan bemutatja.”
Az elátkozott királyok a XIV. századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót.
A magyar sereg sorsdöntő győzelmet aratott a 907. július 4-én és 5-én lezajlott pozsonyi csatában. A kereszténység felvétele utáni évszázadokban tilos volt felidézni a „pogány ősök” diadalát az európai keresztény hadak felett.
