Leírás
Az ifjú Pósa, rangjának megfelelően, a királyi udvarba kerül. Imre az uralkodó, akinek korai haláláig igen sok gondot okozott hatalomvágyó öccse, Endre herceg. Pósában erős a tudásvágy. Megismerkedik a kimagasló műveltségű pécsi püspökkel Kalánnal, aki rábeszéli, menjen Párizsba az egyetemre. Párizsban találkozhatunk olyan létező személyekkel, mint Adorján kancellár – ő kicsit korábban élt – , Albertus Magnus, vagy Sorbon; ezidőtájt alakul – nem csekély küzdelmek árán – a híres párizsi egyetem egyháziból világi iskolává, a Sorbonne-ná.
Pósa tisztaszívű, mindenre nyitott, gondolkodó ember, aki szándékai ellenére keveredik a világpolitika sodrába. Hiányzik belőle a nagyúri gőg, a hatalomvágy, az önteltség, szándékaiban mindig becsületes – talán tényleg voltak ilyen emberek akkortájt is. Az Aranybulla, amelyet többször is hatályon kívül helyeztek és újra kiadtak, Nagy Lajostól kezdve lett a köznemesség legfőbb hagyománya, s bár ötszáz év alatt elavult, s a fejlődés gátja lett, megalkotása idején a tömegeket szolgálta a bárói önkénnyel szemben.
Bonyolult társadalmi viszonyokat mutat be a regény, de szerzője szerint az egykorú valóság még sokkal bonyolultabb volt, ez tette szükségessé az írástudók megjelenését. A hivatali írásbeliséget III. Béla vezette be, a könyv ezekről az írástudókról szól.
