Leírás
Egy kémtörténet felfedezése
Egy kémtörténet felfedezése
1849 júniusában Pöltenberg Ernő ezredest parancsnoki érdemeiért Kossuthék honvéd tábornokká nevezték ki. Négy hónappal később Aradon a császári hadbíróság Ernest Pölt Ritter von Pöltenberg főszázadost a lázadók oldalán vállalt szerepéért kötél általi halálra ítélte és kivégeztette.
Az itt felvázolt Batthyány-kép némileg eltér a megszokottól. Ez a Batthyány nem az udvar kegyeit kereső, megalkuvó politikus. Ellenkezőleg: ragaszkodik nézeteihez, követeléseket támaszt, lemondással fenyegetőzik, mint Innsbruckban. Alkotmányos monarchista, de amikor a király és az alkotmány között kell választania, habozás nélkül az alkotmányt és a népfelséget védelmező országgyűléssel működik együtt.
Kászonyi emlékirata nemcsak fontos forrásértékű emlékirat, hanem izgalmas, lebilincselően érdekes olvasmány is, a reformkor és a szabadságharc, majd az emigráció éveinek történetéből. (A szerző ifjúkora; az 1832-36. évi pozsonyi országgyűlés eseményei; történelmünk néhány nagy alakja pl. Kossuth; a bécsi forradalom; Kászonyi kalandos futárszolgálatai, a szabadságharc epizódjai)
Tizenhárom sors – polgárok, grófok, nemesek, horvát, szerb, örmény, német, osztrák, magyar katonák életútja fut végül össze az aradi várban, hogy azután a maga tragikus végkifejletéhez jusson el azon a kora őszi reggelen.
