Leírás
Vajon hogyan értékelhetjük történelmi távlatból a gyarmatosítást, miben mutatható ki annak egyenlőtlen kapcsolatrendszere?
A 19. század második felében a gyarmatosítás akkora lendületet kapott, hogy a század végén ezt már egy új szóval jelölték: imperializmusról, birodalomépítésről beszéltek. A 20. század elején a brit uralkodó közvetlen befolyása a világ és az emberiség egyötödére-egynegyedére terjedt ki, Franciaország 11 millió négyzetkilométeres birodalmában 100 millió polgár élt, Belga Kongó pedig 73-szor nagyobb volt, mint az „anyaország”, Belgium.
A gyarmatosítás el nem múló emlékeket hagyott a gyarmatosítottakban és a gyarmatosítókban egyaránt, s bár a gyarmati kor a látszólag messzi múltban lezárult, hatásai máig tovább élnek.
De hogyan jöttek létre a legnagyobb gyarmatbirodalmak? Milyen máig ható folyamatokat indítottak el a gyarmatokon, valamint a gyarmatosító országokban? És milyen okokra vezethető vissza az egész világot meghatározó gyarmati rendszer viszonylag gyors felbomlása?
