Leírás
A labda a magyar vidék regénye, egy színház és főiskola nélkül szűkölködő, borvidéken fekvő kisváros leltára szinte, amely a Juhász Gyula (Orbán lelke) típusú magyar vidéki életet leíró kisepikai művekkel tart szoros rokonságot. Sivár, műveletlen, barbár ez a világ, a női főszereplő szükségszerűen válik benne tragikus figurává.
A tantestületek mikrovilágát elemzi A forma című kisregény. Lesújtó, vigasztalan kép ez is, és bárha a szerző „beletitkolta” minden pedagógiai koncepcióját, hitvallását, a mű nem az eszmék szerint igazodik, hanem a valóság sugallmait követi: tanárnő hőse (az írónő „szócsöve”) ugyancsak elbukik.
A legnagyobb igényű mű a három közül a Vörös és vörös kisepikai alkotás. Mottói, kompozíciója és címe szerint is Stendhal-parafrázis: egy női Julien Sorel végül is bukásba torkolló karrierjéről számol be a szocialista Magyarországon.
Mindhárom mű legfőbb vonzereje a külső valóság és a főszereplők lelkivilágának finom, erőltetés nélküli egymásra hangolása, a figuráknak szinte az adott talajból való kinövesztése, annak bemutatása, hogy a női főhősök miként nőnek fölé környezetüknek, hogyan lázadnak ellene, és végül hogyan válnak veszteseivé a küzdelemnek, hogyan győz felettük a mérhetetlenül erősebb környezet.
