Turczi István a gyönyörűséges ”test a lelke mindennek” jelszóval felvonuló versei a magyar irodalmi múlt szerelemerdejéből, vágyrengetegéből indulnak. A test tiszta, végeérhetetlen szépségét, a test formáiból áradó hívóerőt a társalkotó Eifert János művészi aktfotói forrasztják a környezet mértanába, a természet egyetemességébe.