Folytatódnak az utolsó bécsi boszorkány, Felícia történetei. Mária Terézia javasasszonya néhány évnyi kegyvesztettség után ismét visszatér a királynő szolgálatába, aki nemcsak testi, de szerelmi bajaira is gyógyírt vár tőle. A kötet utolsó novellájában Felícia unokája a férjével Párizsból először Bécsbe, majd Budára költözik, ám a távoli forradalom eseményei itt is utolérik őket, és minden leleményességükre szükségük lesz, hogy ép bőrrel megússzák a kalandokat.

Krasznahorkai László katartikus elbeszélésének egyetlen mondata páratlan művészi érzékenységgel mutat rá a civilizáció és a környezet katasztrofális összefüggéseire, a természet fenségére és a gondolkodás tragikumára; az eredetileg 2009-ben írt, egyszerre ironikus és melankolikus szöveg így lesz napjainkban még aktuálisabb és még fontosabb.