$ 15.00
A korondi fazekasság történeti és társadalmi hátterének leírásán kívül bemutatjuk az egyetlen olyan fazekascsalád munkáját is, amely a magyar népi kerámia legősibb hagyományait felhasználva úgy készít mai használatú edényeket, hogy közben a tárgyak nem veszítik el nemzeti jellegüket.
1 készleten
A korondi fazekasság történeti és társadalmi hátterének leírásán kívül bemutatjuk az egyetlen olyan fazekascsalád munkáját is, amely a magyar népi kerámia legősibb hagyományait felhasználva úgy készít mai használatú edényeket, hogy közben a tárgyak nem veszítik el nemzeti jellegüket.
A könyvhöz az egész Kárpát-medencéből gyűjtöttük az anyagot, gyakran átlépve a jelenlegi országhatárainkat, hogy egy-egy néprajzi tájegységet a lehető legteljesebben mutassunk be. Hat ország több száz településén jártunk.
A csángó, illetőleg csángó-magyar név legelőször 1781-ben bukkant fel kétségtelenül hitelesen, s ettől kezdve, különösen a mult század közepe óta, a tudományos művek, útleírások, újságcikkek és másfajta közlemények százaiban meg százaiban mind gyakrabban találkozunk vele.
A név eredete és jelentése még nincs véglegesen tisztázva. a sokféle magyarázó-kísérlet közül a legvalószínűbb az, amely szerint a „csángó” elnevezés a „kóborol, kivándorol, elcsatangol, elcsángál” jelentésű népnyelvi „csang, csáng” ige jelenidejű melléknévi igeneve. eszerint tehát a „csángó” név Erdélyből, a székelyföldről kivándorolt székely népcsoportok jelzője lett volna
